Mi a baleseti adó?

A  baleseti adó, egy 2012-től újonnan bevezetésre kerülő adónem, amelyet 2011. november 21-én fogadott el az Országgyűlés. Az elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis az adót minden gépjármű üzembentartónak meg kell fizetnie attól függetlenül, hogy korábban okozott e már balesetet vagy sem. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat pontos szövege »

Mekkora az adó mértéke?

A baleseti adó egységesen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves díjának 30%-a, de maximum 83 Ft/nap. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Így különösen érdemes figyelni a KGFB árak alakulását, ugyanis minden egyes a kötelező biztosítás díján megtakarított forinttal az adóból is spórolni lehet.

Baleseti adó mértéke a 2012.01.01-e előtti kockázat kezdetű szerződések esetén

A 2012.01.01-e előtti kockázat kezdetű szerződéseknél a díjfizetési időszak és az adóval érintett időszak sok esetben nem egyezik meg, hisz a negyedév pl. 2011.11.28-2012.02.27-ig lesz esedékes, de ebben az esetben az adó esedékessége a számlán csak 2012.01.01-2012.02.27 lesz, így az összege is kevesebb lesz, mint az adott díj 30%-a. Ugyanígy, ha a 2011.10.25-2012.01.25-ig terjedő időszakra a díj már befizetésre került (természetesen akkor még adómentesen), akkor a következő díjbekérőn a díj esedékessége 2012.01.26-2012.04.26 lesz, míg az adóé 2012.01.01-2012.04.26, tehát az adó összege TÖBB lesz, mint az aktuális negyedéves díj 30%-a, hisz azt az előző időszak 2012-re átnyúló időszakára is visszamenőleg be kell szedniük a Biztosítóknak!

Ugyanígy előfordulhat, hogy Ön a díjat már a szerződés évfordulójáig megfizette (pl. éves díjas 2011 év közi kötés esetén), ezért most csak az adott időszakra vonatkozó adó tételről fog díjbekérőt küldeni a Biztosító. Szintén fontos, hogy az adó elsődlegessége miatt, ha az ügyfél azt részben vagy egészben nem fizeti meg, akkor a szerződés díjából kerül jóváírásra, így a szerződés díjhiányos lesz, így akár az előbbi példában az Ön által egyszer már teljes összegben befizetett éves díjas szerződés is megszűnhet díj nemfizetéssel, az adó meg nem fizetése esetén! Ilyen esetekben a korábban kiadott fedezetigazolások is megtévesztőek lehetnek, hisz az adó tételre történő díj átvezetések megváltoztathatják (az adó meg nem fizetése esetén) a korábban már igazolt fedezetek hosszát is!

Baleseti adó mértéke díj nem fizetéssel megszűnt szerződések esetén

Szintén fontos, hogy díj nemfizetéssel megszűnt szerződésre a fedezetlenségi díj és a türelmi időszakra vonatkozó díj (60nap) után is adófizetési kötelezettség terheli az ügyfeleket. Sőt a türelmi időszakra is a fedezetlenségi díj napi mértéke alapján kell az adó összegét megállapítani! Amennyiben az ügyfél nem köti vissza a szerződést DNF esetén a korábbi biztosítóhoz, akkor a fentiekben leírt adó mértéket önbevallás alapján kell a NAV felé megfizetni, a biztosítók adatszolgáltatása alapján. A szerződés érdekmúlásos megszűnése esetén az időarányos díjra vetülő adó is visszajár az ügyfélnek, amit szintén a biztosítóköteles, a díjjal együtt visszafizetni.